Erre a kérdésre mindenki a saját szája íze, egyéni szempontjai szerint adja meg a választ.

Sok vezető arról van meggyőződve (persze nem váratlanul), hogy mindenkinek véglegesen vissza kell térnie az iroda megszokott falai közé. Miközben egyesek azt hirdetik, hogy nagyobb szabadságot és rugalmas választási lehetőségeket adnak munkavállalóiknak, mások kevésbé tűnnek elkötelezettnek ebbe az irányba.

Például hasonlítsuk össze néhány üzleti vezetői nézőpontot:

  • A Goldman Sachs elnöke David Solomon szerint a a távmunka egy aberráció, amit amilyen gyorsan csak lehet el kell felejteni.
  • Az Apple szeptembertől munkavállalóit heti minimum három irodában töltött napra kötelezi, bár az alkalmazotti nyomás sokkal rugalmasabb megközelítést vár el.
  • A JP Morgan Chase elnök Jamie Dimon szavai szerint a távmunka nem működik a fiatal munkavállalóknál és akik állandóan bulizni akarnak, hozzátéve „szerintem szeptember vagy október lesz amikor mindenki visszatér a megszokott kerékvágásba és meg lesznek ezzel elégedve.”

Valójában sok munkavállaló különböző szintű képzettségekkeI, különböző munkakörökben, a legkülönbözőbb iparágakban „nem lesz ezzel megelégedve.”

Mit számít a távmunka, a home office?

Miután az elmúlt 18 hónapban felfedeztük, hogy sokunk számára a home office jól tud működni, van ellenállás a szándékkal szemben, hogy visszatérjünk a formális fizikai irodába.  

De miért is? A távmunka kínál választási lehetőségeket, szabadságot és kényelmet (Pizsiben tolni a melót? A kutya a lábaidnál heverészik? Hát persze!!). A hosszú és stresszes bejárás időigénye mellett egyéb, pénzügyi jellegű kiadástól is meg lehet szabadulni (bérlet, irodai ruhatár, rohanó és viszonylag drága étkezés stb.), és lehetővé válik a család/munka egyensúly helyrebillentése. Nem is beszélve arról, hogy mit is jelent környezetvédelmi szempontból a kisebb emisszió és karbon lábnyom.

És van még valami, aminek köze van a COVID járványhoz. Azok az oltatlanok, akik bent vannak az irodában, nagyobb eséllyel fertőződnek meg, és nagyobb esélye van egy mutáció kialakulásának. Orvosok, járványügyi és más szakemberek is rámutatnak arra, hogy minél több az oltatlan, annál nagyobb az esélye a következő hullámnak és a mutációknak. A COVID járvány sajnos úgy néz ki elég sokáig kísér majd bennünket, ami miatt nagyobb szerephez juthat a home office is.

Egy, Apple munkavállalók által közzétett levelezésben az szerepel, hogy általános vélemény szerint nem igazán kellene visszatérni az irodába: “Sokunk számára az Apple-nél sikeres volt az irodán kívüli munka, akár otthon akár máshol. Az elmúlt év megmutatta, hogy képesek vagyunk másképpen elhelyezni életünkben a munkát, miközben megszabadultunk a bejárás stresszétől, és a személyes irodai asztalszomszédság zavaró hatásától; miközben jobban tudtunk magunkra és a környezetünkben élőkre figyelni.”

Mi van a „Nagy Felmondási Hullám” mögött?

Érdekes módon az USA-ban jelenleg kilenc millió ember keres munkát és a betöltetlen munkahelyek száma is kb. ennyi, ami rekord magas. Eme érdekes egyenlőség ellenére a vállalatok nem találnak megfelelő munkaerőt, miközben emelkednek a fizetések.

A szerző, HR szakember és a Forward Toborzási Tanácsadó cég alapító Caroline Stokes rájött, mi is van a „Nagy Felmondási Hullám” mögött: “Ahogy újra felpörögnek a gazdaságok trendet látunk arra, hogy munkavállalók otthagyják a régi munkahelyeiket és valami újat keresnek. De valami más váltás is történik — a munkavállalók újra vissza szeretnék kapni az irányítást: A COVID előtti időktől eltérően a munkavállalók nem ragadnak le egy munkakörben, ha nem érzik magukat boldognak benne.”

Ezek alapján négy pillért érzékelünk, amelyek átvezetik a szervezeteket a következő néhány hónapon, és azon is túl:

1. Rugalmasság

A bizonytalan idők rugalmas vállalati észjárást igényelnek. Globális vélemény szerint szükséges a paradigmaváltás, azaz a távmunkát be kell illeszteni a munkarendbe. A hibrid munkahely (a benti és távmunka egyvelege) növeli a munkavállalói elkötelezettséget, és ez a megoldás számos iparágban fog szerepet játszani. A vezetőknek nagyfokú gondosságra és türelemre lesz szüksége, hogy individuális megoldásokat vezessenek be, de van már ezirányú gondolkodás.  

2. Kommunikáció

Az empátiával és humanitással felvértezett nyílt, őszinte, rendszeres és fókuszált kommunikáció az alapja a munkavállalói elkötelezettségnek, úgymint a növekedésnek és a sikernek. Az ilyen jellegű kommunikáció a munkavállalók (és az ügyfelek) lojalitását és elismerését eredményezi. De ez kétirányú utca. A pillanatnyi üzleti hangulatban most fontosabb, mint valaha, hogy a a munkavállalók érzékeljék az odafigyelést és a meghallásukat.

3. Kultúra

A tisztelet és bizalom az alapja az erős és egészséges vállalati kultúrának, ahol az alkalmazottak elkötelezettek, támogatást kapnak, biztonságban érzik magukat, meghallják őket — és ráadásul az extra gondoskodás és figyelem jeleként lehet választani táv vagy hibrid munkarendet.

4. Illeszkedés

Nem különben mint máskor, most is fontos a megfelelő embert a megfelelő székbe ültetni. A vállalatoknak megfelelő forrásokat kell használnia, elegendő időt kell ráfordítania és megfelelő eszközöket kell bevetnie a megfelelő jelölt megtalálásához és megtartásához. Ha ebből bármelyik hiányzik, akkor az a szervezet szenvedni fog a fluktuációban és a folyamatos munkaerőhiánnyal fog küzdeni.

Bár az eredeti kérdésre adott válasz homályos, ahogy közeledünk szeptemberhez, úgy lesz egyre élesebb. Hogy fogja az üzleti élet a változó munkarendet és munkaerőpiaci modellt elfogadni? Lassan és óvatosan.